Már a nyár elejétől fogva vártam a kirándulást, és végre el is érkezett a várva várt nap.

A koránkelés sem vette el senkinek a kedvét.

Reggel, amikor elindultunk kissé szorongtunk és feszültséggel volt tele a légkör, de szerencsére még a buszon feloldódott a társaság. Így, mikor az első látványossághoz, az örvényesi Malommúzeumhoz elértünk, már sokkal jobb és kellemesebb volt a hangulat.

A múzeumnál egy óriási vízi malmot láthattunk, és figyelhettük meg a működését. A túravezető bevezetett minket a lisztőrlés rejtelmeibe.

Amikor megérkeztünk, és elfoglaltuk a szobákat egy tábor ismertető vetélkedőn vettünk részt. Este augusztus 20-a alkalmából kenyér áldás volt, majd tűzi játék helyett egy pompás műsort láttunk „Tűzmadarak” nevű csapattól ,az este a „tesók” táncával zárult.

Másnap megmásztuk a Badacsonyt, ahol a tetején egy kilátó ékeskedett. A délután folyamán mini golfozásra került sor, 18 pályán lehetett kipróbálni magunkat.

Kedden már reggel talpon voltunk, ugyanis tele voltunk programokkal. Első helyszínünk a tapolcai Malom-tó volt ahol még egy csoportképet is készítettünk.

Utána, a tavasbarlanghoz mentünk, ahol megnéztük a múzeum részt és egy kisfilmet, majd elmentünk csónakázni. A barlang kissé szűkös volt ennek eredményeképpen néha megakadtunk. De ez mit sem jelentett, hiszen a barlang szépsége mindent fölülmúlt.

Később ellátogattunk a szigligeti várba. Sokat sétáltunk, míg a tetejére jutottunk, de a fáradságot elfeledtette a csodás kilátás.

Végül Szentbékkálla következett ahol szemügyre vehettük a kőtengert és billeghettünk az ingókövön.

Délután belementünk a Balatonba is, bár kicsit hideg volt a víz, ám nem rendített meg minket a pancsolástól. Az este folyamán a „nem adom fel” együttestől halhattunk egy színvonalas előadást.

Szerdán Balatonfűzfőn jártunk, ahol boboztunk és kalandparkban jártunk, amely a Dunántúl legrégebbi parkja.

Miután visszaértünk a táborba lehetőségünk volt részegséget imitáló szemüvegben sétálni, megmutatták, hogy milyen veszélyes is ittasan bármit is csinálni.

Csütörtökön egésznap a tábor helyszínén voltunk a „tesók” rendeztek egy vetélkedőt, és a gyerekek elő szeretettel vettek részt rajta. A nap folyamán sárkány hajóztunk is.

Mindenki azt hitte, hogy a csütörtök egy nyugalmas nap lesz, hiszen kicsit többet lehetünk a parton, mint a többi napon. Ugyanis minden nap lementünk néhány órára. Ekkor kellet szembesültünk azzal a ténnyel, hogy sárkány hajóban evezni megerőltetőbb, mint azt az ember gondolná. Előtte egy kis bemutatót tartottak a kenuzásról, és annak szépségeiről.
Az este záró bulival záródott a 8 altábor együtt énekelte el szózatot, és a táborlakók csapatok szerint kiabálta el a saját csatakiáltásukat. Az este disco nélkül elmaradhatatlan volt, ott mindenki táncra perdült. Péntek reggel utoljára keltünk a szokásos sötétkékek dalaira a barátoktól való elbúcsúzás után Veszprémben álltunk meg az állatkertben, az egzotikus állatok mellett egy dinó park is volt a figurák nagysága és formája megegyezett az akkori lényekkel. Péntek délután már mindenki haza érkezett élményekkel és új barátokkal.

Veszprémben öt fős csoportokra osztva jártuk be az állatkertet és a dínó park területét. Ennek végeztével elindultunk haza, hogy kipihenhessük magunkat ezután az eseménydús hét után.

(Bianca és Máté)