„Szilágyi Erzsébet az anya jelképe. Méltó név az „alma mater” számára.”

Gönczi Sándor – Antal Andrea: Az Egri Szilágyi Erzsébet Gimnázium és Kollégium – régen és ma

Az Egri Szilágyi Erzsébet Gimnázium és Kollégium a 2014/15-ös tanévben ünnepli fennállásának 60. évfordulóját. 60 éves születésnapján is érvényes rá az előző, az 50 éves jubileumra készült évkönyv egyik fontos megállapítása: „Az iskola, ha valamirevaló, az ott tanulók egy-egy életszakaszára, sokszor egész életére meghatározó erővel bíró közösség.” A Szilágyi egészen biztosan „valamirevaló” iskola volt a múltban, és „valamirevaló” iskola a jelenben. Hiszen diákot és tanárt egyaránt kötelezett és kötelez a névadó személye is, aki egyike volt a magyar történelem kiemelkedő nagyasszonyainak, édesanyja Hunyadi Lászlónak és Hunyadi Mátyásnak. „Szilágyi Erzsébet az anya jelképe. Méltó név az „alma mater” számára” – írja szintén a jubileumi évkönyv.

A mai Szilágyi Erzsébet Gimnázium és Kollégium jogelődje 1954-ben indult: a Dobó István Gimnáziumból az akkori Oktatásügyi Osztály áttelepítette a Kossuth Lajos utca 8. szám alatti épületbe – a korábban és jelenleg is az angolkisasszonyok apácarendjének patinás épületébe – a lányok többségét és csekély számú fiút, létrehozva ezzel Egerben egy új középiskolát, az Állami Általános Leánygimnáziumot. Ugyanebben az évben hozták létre az épület középső szárnyában a Leánydiákotthont is. A következő évben került sor a névadásra. Az új középiskola a Szilágyi Erzsébet Gimnázium nevet kapta. Nem előzmény nélkül, ugyanis az épületben 1950 és 52 között már működött egy hasonló nevű iskola.

Egy negyedik, két harmadik, két második, négy első osztállyal és tizennégy fős tantestülettel indult a gimnázium, az első igazgató Körmendi Károly volt, majd 1957-ben Újvári Ottó került az igazgatói székbe.

A dinamikus fejlődésről tanúskodik egy 1957-es félévi értekezlet jegyzőkönyve, amely szerint a városban a legjobb tanulmányi eredményt a leánygimnázium tanulói érték el. Ekkor már valóban csak lányok jártak a Szilágyiba (a Dobó lett Egerben a fiúgimnázium). A tanulók létszáma – néhány év alatt – 700-ra, az osztályok száma 21-re nőtt.

Az 1963/64-es tanévtől az iskola neve módosult, elmaradt a „leány” jelző, és az intézmény - mivel kereskedelmi szakközépiskolai osztályokkal bővült - a Szilágyi Erzsébet Gimnázium és Kereskedelmi Szakközépiskola nevet vette fel. Ettől kezdve fiúk is jelentkezhettek az iskolába. Az 1964/65-ös tanévben átadták a korszerű előadókkal ellátott új épületrészt és a tornatermet.

A következő fontos változás, hogy az 1966/67-es tanévtől lehetett a közoktatásban tagozatos osztályokat szervezni. A tárgyi és személyi feltételek megteremtése eredményezte azt, hogy a Szilágyi országosan is az elsők között kapott engedélyt a kémia-biológia és az orosz tagozat indítására. Ezen osztályok tanulói hamarosan országos tanulmányi versenyeket nyertek, és érettségi után szinte teljes létszámmal bejutottak a különböző felsőoktatási intézményekbe.

1969-től Polyák Alajos lett az iskola igazgatója.

1979-ben nagy átszervezések történtek az oktatásügyben helyi és országos szinteken egyaránt. Mivel megépült a Pozsonyi úti iskola, a kereskedelmi és vendéglátó-ipari osztályok és velük a tantestület egy része átköltözött oda. Helyükre érkezett a Dobóból a testnevelés tagozatos osztály és a Katonai (később Lenkey János) Kollégium néhány osztálya. Egy katonai kollégista osztály már leérettségizett a Szilágyiban az 1977/78-as tanévben. Az egyéves „szünet” után tíz tanéven át külön színfoltot jelentettek a gimnáziumban a „katkós” fiúk. Ugyanettől az évtől a jól bevált tagozatos rendszert országosan a fakultációs képzés váltotta fel, ami azt jelentette, hogy csak a harmadik évfolyamtól kezdődően tanulhatták magasabb óraszámban a diákok a számukra fontos két tantárgyat.

1989-től Finta István személyében új igazgató került az intézmény élére. A politikai változások eredményeként megnőtt a társadalmi érdeklődés az idegen nyelvek iránt, és az új vezető nagy lendülettel látott neki, hogy az oktatásnak ezt a területét is fejlessze. A Szilágyiban jött létre és működött eredményesen jó néhány évig Eger város egyik első nyelviskolája, amely angol nyelvvizsgára készített föl szilágyisokat és nem szilágyisokat egyaránt.

Szintén a változásokra reagálva 1989 novemberében a volt és az akkori szilágyisok a tantestület és az iskolavezetés támogatásával létrehozták az intézményt támogató civil szervezetet: a Szilágyis Baráti Kört, majd a Baráti Kör 1990-ben Szilágyis Alapítványt létesített.

Az 1990/91-es tanévtől kezdődően lehetőség nyílt speciális tantervű csoportok, osztályok indítására. Ezzel a lehetőséggel a gimnázium azonnal élt, hiszen így tudta biztosítani, hogy a diákok már az első évtől kezdve az érdeklődési körüknek megfelelő képzést kapjanak. Az első évben a speciális tantervű angol csoport és az emelt óraszámú biológia-kémia osztály szerveződött meg, 1991/92-ben indult a speciális matematikai, 1992/93-ban a humán, 1993/94-ben a reál, majd a speciális német képzés – ezzel megszülettek a gimnázium mai képzési szerkezetének alapjai.

Mindezen változások, átalakítások közepette igen komoly, embert és közösséget próbáló feladat volt, amikor az egyházi ingatlanok visszaadásának folyamatában 1992 nyarán a gimnázium az angolkisasszonyok Kossuth Lajos utcai épületéből átköltözött új, jelenlegi helyére, az Ifjúság út 2. szám alatti iskolaépületbe: diákostul, tanárostul, eszközöstül.

1999-ben a Szilágyi a „szomszédos” József Attila Leánykollégiummal közösen (a kollégium az iskola költözésével párhuzamosan a Kossuth utcából a Vincellériskola úti korábbi munkásszálló épületébe települt át) sikeresen pályázott arra, hogy az ország legjobb gimnáziumainak egyikeként részt vehessen az akkor induló és az azóta is eredményesen működő Arany János Tehetséggondozó Programban. A program ötéves képzésben készíti föl a szociálisan rászoruló tehetséges tanulókat a nyelvvizsgára, az ECDL-vizsgára, a jogosítvány megszerzésére és mindenekelőtt az egyetemi, főiskolai tanulmányokra. 2005-re az „aranyos” osztályokkal 20-ra nőtt a gimnázium osztályainak száma – ez a végső határa az épület jelenlegi befogadó kapacitásának.

Részben az Arany-programban való szoros együttműködés eredményezte, hogy 2001. augusztus elsején megvalósult egy csaknem két évtizedes elképzelés: Eger város önkormányzata a Szilágyi Erzsébet Gimnáziumot és a József Attila Leánykollégiumot közös igazgatás alá vonta, a „régi-új” intézmény neve Szilágyi Erzsébet Gimnázium és Kollégium lett. Kollégiumunk 320 fővel Eger város legnagyobb létszámú kollégiuma, a kollégisták döntő része (95%-a) szilágyis diák. A város egy pályázat keretében két éve felújította az egyik épületszárnyat, ami ennek köszönhetően nemcsak korszerű, hanem nagyon szép „második otthona” is az ott lakó diákoknak.

Az iskola vezetésében a 2003/2004-es tanév hozott változást: ekkortól vezeti az intézményt a jelenlegi igazgató (korábbi igazgatóhelyettes): Gönczi Sándor.

Az Egri Szilágyi Erzsébet Gimnázium és Kollégium napjainkban Eger város, Heves megye és a régió egyik legeredményesebb és legnépszerűbb gimnáziuma. Állami iskola, fenntartója a Klébelsberg Intézményfenntartó Központ Egri Tankerülete, működtetője Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata. A 2014/15-ös tanévben 685 diák jár az iskolába, 20 osztályba. Klasszikus, tiszta profilú, négy évfolyamos gimnázium (az Arany-program első éve előkészítője a gimnáziumi képzésnek). Egy-egy évfolyamon átlagosan 5 osztály van. Bár az új köznevelési törvény 34 főben szabja meg az osztályok maximális létszámát, a jelentkező tehetséges tanulók magas száma miatt a fenntartó engedélyével vannak az iskolának magasabb létszámú osztályai is.

Mi az, ami a Szilágyit vonzó, jó iskolává teszi? Három tényező: a jó képzési szerkezet, amelyben a tanulók kibontakoztathatják tehetségüket; az elkötelezett, jól képzett tantestület, amelynek tanárai hivatásuknak tekintik a tehetséggondozást és természetesen a jó képességű, tehetséges diákok – akik mögött ott áll támogató háttérként a család, a családból hozott igaz értékrend.

Milyen az iskola jelenlegi képzési struktúrája? A hagyományoknak megfelelően töretlenül működik az angol és a humán tagozat és az általános tantervű képzés. A reál tagozat örököseként jött létre – igazodva a társadalmi igényekhez, a természettudományok népszerűségének növekedéséhez - a matematika-fizika-informatika tagozat és a biológia-kémia tagozat. Ezek mellett indul minden évben az Arany János Tehetséggondozó Program osztálya. A gimnázium minden osztályában – tagozattól függetlenül - olyan alapozást nyújt a 9-10. évfolyamon, ami megfelel a széles körű általános műveltségnek, és ami lehetővé teszi, hogy a tanulók a 11-12. évfolyamon választásuk szerint bármely két tantárgyat tanulhassák emelt szinten – érdeklődésüknek, továbbtanulási terveiknek megfelelően. Tehát humán osztályból is mehet valaki a történelem mellett matematika emelt szintre, ha közgazdasági pályára készül. Az angolos osztályba járók, illetve az Arany-programosok a 10. év végén, miután megszerezték a középfokú nyelvvizsgát, a legkülönfélébb emelt szintű képzéseket választják. A gimnáziumban – tagozattól függetlenül - angol, német, francia, spanyol, és orosz nyelvet lehet tanulni első vagy második nyelvként. Ez a jelenlegi képzési szerkezet most nagyon népszerű, de ha szükségessé válik a megújulás, azt a gimnázium megteszi – ahogy eddig is, úgy ezután is a hagyományok őrzése és az innováció egyszerre jellemzi az intézményt.

És mi jellemzi a tanári kart? A Szilágyi Erzsébet Gimnázium és Kollégium tantestületének olyan, az egész város által megbecsült pedagógusok voltak a tagjai, mint például Alaxai Józsefné, Bágyi Imréné, dr. Habis György, dr. Orosz Ernőné, Szontagh Edit, dr. Valentin Kálmán – ezek természetesen csak a legismertebbek nevek, rajtuk kívül még sok legendás, nagy pedagógusegyéniség tanította és nevelte az elmúlt évtizedekben a szilágyisokat. A mai tantestület felnőtt az elődökhöz, hatalmas tudással, szívvel-lélekkel végzi azt az oktató-nevelő munkát, amely meghatározza a jövő értelmiségének tudását, arculatát, ezzel együtt a nemzet jövőjét. A tantestület színvonalát mutatják azok az elismerések, amelyekben a szilágyis tanárok a közelmúltban részesültek, például eredményes tehetséggondozó, versenyfelkészítő munkájáért öt pedagógus kapott országos elismerésként Bonis Bona Díjat, hárman vehették át Eger város kitüntetését, a Pro Agria Szakmai Díjat.

Végül: milyen diákok járnak a Szilágyiba? Az eredményeik alapján jók, sőt nagyon jók. Az iskola tanulmányi eredménye az elmúlt 15 évben folyamatosan 4,5 körüli. A most végzett osztályaink átlaga 4,5-4,8 között van. Van olyan osztály, ahol 20 tanuló kapott kitűnő bizonyítványt. A gimnázium érettségiző tanulói szinte 100%-ban jelentkeznek egyetemre, főiskolára. Az elmúlt évben 95%-os volt a felvételi arány, és a diákok háromnegyede az általuk első helyen megjelölt rangos egyetemre, főiskolára került be. A szilágyis diákok tehetségét és az iskolában folyó magas szintű tehetséggondozást a versenyeredmények is mutatják. Ezek elismeréseképpen Heves Megyei Pedagógiai Intézet által alapított szakmai díj, a megye legeredményesebb gimnáziumának járó vándorserleg már öt éve újra és újra a Szilágyiba vándorol. A középiskolai tanulmányi versenyek sorában a legrangosabb az OKTV. Ennek a versenynek az országos döntőiben évek óta majd minden tantárgyból ott vannak a szilágyis diákok - legyen az nyelv, legyen az bármely humán vagy reál tantárgy. A 2014/15-ös tanév „rekordja”, hogy fizikából négy szilágyis diák jutott az országos döntőbe, 7., 9., 15. és 23. helyezést értek el. Egyikük – ráadásul még csak 11. évfolyamos - a fizika 15. helyezése mellett kémiából a 9., matematikából 29. helyet szerezte meg. Tehát ilyen tanulók járnak a Szilágyiba. Szeretnek ide járni, nagyon jól érzik itt magukat.

A tanuláson kívül természetesen élik a korosztályukra jellemző „sűrű” diákéletet, aminek tartalmassá tételéhez a maga eszközeivel a gimnázium is hozzájárul. Már augusztusban a zánkai (Arany János Tehetséggondozó Program) és a nagyvisnyói gólyatáborokban elkezdődik az a folyamat, amelynek során a szilágyisok egy erős közösséggé formálódnak. Milyen további meghatározó elemei vannak a szilágyis diákéletnek? A tanév rendjét követve elsőként az októberben megrendezésre kerülő gólyabált kell megemlíteni, ami nem is annyira bál, hanem egy „beavató” játék, amivel a felsőbb évesek köszöntik a „gólyákat”. A novemberi Erzsébet-nap az intézmény legnagyobb ünnepe. Az iskola közössége névadójára, Szilágyi Erzsébetre emlékezik ezen a napon - délelőtt koszorúzással (az iskola épülete előtt álló Erzsébet-szobor Halassy Csilla művésznő alkotása), ünnepséggel, programokkal; délután a Szilágyis Baráti Kör ünnepi ülésével; este pedig az Erzsébet-bállal, ami valóban bál, és ehhez illően a végzősök nyitótáncával veszi kezdetét. December szép rendezvénye a karácsonyi jótékonysági műsor, amelynek fellépői szilágyis, esetleg volt szilágyis diákok, tanárok, és bevétele mindig a határon túli magyar oktatást segíti - immár tizenöt éve. Áprilisban kerül sor a fergeteges diáknapokra, amikor egy időre a diákok „átveszik a hatalmat” az iskolában: sok-sok ötlettel, nagy lelkesedéssel, energiával saját maguknak szerveznek programokat saját maguknak.

Mindezen rendezvények mellett a diákélet állandó részét képezik végig a tanévben a sokszínű délutáni foglalkozások. A tantárgyi szakkörökön túl a legkülönbözőbb sportkörök és művészeti foglalkozások állnak a tanulók rendelkezésére. A Szilágyiba évtizedek óta járnak olyan diákok, akik a tanulás mellett a sportban is kiemelkedőek. A hajdani szilágyisok között ilyen volt például dr. Frank Mária, ő 1958-tól 1964-ig tagja volt a magyar úszóválogatottnak, rangos olimpiai, Európa-bajnoksági, Universiade helyezések birtokosa, valamint tízszeres magyar bajnok volt, majd orvosi és gyermekgyógyász szakorvosi oklevelet szerzett, és az egri Markoth Ferenc Kórház elismert orvosa, főorvosa lett. A jelenlegi diákok közül kimagaslik Gledura Benjámin, aki nemzetközi mester sakkozó, korosztályos olimpiai bajnok, világbajnoki ezüst érmes, hatszoros Európa- és tizenötszörös magyar bajnok. A művészeti tehetségek gondozásának eredményességét bizonyítják a fesztiválok, pályázatok díjai, elismerései. A tanulók képzőművészeti munkái rendszeresen kiállításra kerülnek az iskola galériájában, irodalmi alkotásaik az egyes tanéveket összegző évkönyvekben jelennek meg.

Hétvégéken, a szünetekben iskolai szervezésű kirándulásokon vehetnek részt a gimnázium tanulói – hazai és külföldi tájakon egyaránt. A Felvidék, Erdély, Németország, Nagy-Britannia, Spanyolország: évről évre ismétlődő úti célok, de különböző pályázatok keretében a közelmúltban például Törökországban, Oroszországban és Olaszországban is jártak szilágyis diákok és tanárok. Nemcsak a szilágyisok utaznak a Felvidékre és Erdélybe, hanem a Rákóczi Szövetséggel együttműködve ők is rendszeresen fogadnak magyar diákokat, tanárokat Rozsnyóról (Felvidék), Mezőkaszonyból és Nagymuzsalyból (Kárpátalja) – erősítve ezzel a nemzet egységét.

Ahogy az Eger egyik meghatározó iskolájától elvárható, az Egri Szilágyi Erzsébet Gimnázium- és Kollégiumra igaz Gárdonyi Géza Egri csillagok című regényéből Dobó István sokat idézett mondása: „A falak ereje nem a kövekben van, hanem a védők lelkében.” Mi is a Szilágyi „ereje”? Nem más, mint az a hatalmas szellemi érték, ami a diákok és a pedagógusok tudásának, lelkesedésének, szeretetének és sok-sok munkájának köszönhetően az intézményben az elmúlt hatvan esztendő alatt fölhalmozódott. Ezt a szellemi értéket hivatottak elismerni a Szilágyis Alapítvány különböző díjai. A díjak sorában a legrégebbi és a legrangosabb az intézmény életét meghatározó személyiségeknek adományozott Pro Schola Díj. A legkiválóbb diákok munkáját ballagásuk alkalmával Szilágyis Plakettel jutalmazza az alapítvány. Az Ad Astra Díjat minden évben a legkiemelkedőbb versenyeredményt elérő diák és felkészítő tanára együttesen vehetik át. Végül Az Év Tanára kitüntető cím azért különösen értékes, mert évente maga a nevelőtestület ítéli oda egy-egy tagjának titkos szavazással.

És ez a hatalmas fölhalmozott szellemi érték az alapja a Szilágyi jövőjének. A Szilágyi – az oktatáspolitika változásaitól függetlenül – minden bizonnyal a jövőben is egyike lesz Eger város, Heves megye, a régió meghatározó gimnáziumainak. Olyan gimnázium, ahol fontos, nagyon fontos a tudás, de ahol érvényesek Albert Einstein és Tamási Áron szavai is: „A képzelőtehetség fontosabb, mint az ismeret” (Albert Einstein) és „Mondják ugyan, hogy ésszel él az ember, de aki csak ésszel él, könnyen lesz az ördög cimborája… Nem tennétek tehát helyesen, ha az észből királyt csinálnátok magatoknak. Arra szoktassátok inkább, hogy a szívnek és a léleknek legyen a testvére, mert szív nélkül szárazak lesznek a fa ágai, lélek nélkül pedig nem érnek meg a gyümölcsei” (Tamási Áron).

(Elhangzott az Egri Szilágyi Erzsébet Gimnázium és Kollégium aulájában 2015. június 2-án)

Forrás: Az Egri Szilágyi Erzsébet Gimnázium és Kollégium jubileumi évkönyve 1954-2004